Meghatározó olvasmányélmények 2007.

Posted by merras on január 26, 2008

Ha egy nő táncra kér, ne utasítsd vissza. Vidi Rita nevű, vírusirtó - expert, potenciális marketingzseni ismerősöm meghívott egy újabb, blogokban terjedő őrületre, melyben arra kell választ találni: mi volt az az 5 olvasmányélmény, amely a leginkább meghatározó volt az elmúlt esztendőben.

Minthogy ezen blogom leginkább sci-fi (+ mindenféle egyéb) blog (no, jól meghatároztam a tematikát, hihihi), ezért nem lesz meglepő, ha elsősorban a scifi jellegű cuccok fognak dominálni - de nem csak azok. Érdeklődés felcsigázása rulez.

Minekutána így rátereltük a scifire a figyelmet, lőjük le azt a két könyvet, ami nem regény, nem is scifi, hanem elméleti munkák.

Az egyik a magyar keresztségben kissé félreérthető és vicces című Hosszú farok, Chris Anderson munkája. Mivel alapvetően internetbuzigeek vagyok, ezért számomra mindenképpen kötelező olvasmány volt. A témáról már jó ideje akarok egy hosszabb postot írni, de a fene se tudja, mikor lesz rá időm, mindenesetre vannak olyan aspektusai, amelyek választ adnak bizonyos piaci problémákra, amik a sci-fi tematikát is érintik, és adott esetben megoldást is kínálhatnak ezekre. (És amelyek mentén egyébként magyarázható az sfblogson végigsöprő magánkiadás-téma boncolgatása is.) Egy rövid, tömör lexikonbejegyzés amúgy található róla a wikipédián is.

Hasonlóan must have kategóriás volt számomra Don Tapscott és Anthony D. Williams könyve, a Wikinómia. Ez a cím sugallmazása ellenére már azért kevésbé webes, webkettes történet, bár nyilvánvalóan azért van köze az internethez, a világháló fejlődéséhez is. Egyfajta új üzleti személetet mutat be, amit nemes egyszerűséggel az egyenrangúak együttműködésének becéz. Hogyan befolyásolja az üzleti világot a számítástechnikából, internetből átszivárgó alternatív gyakorlatok - mint például a nyíltforráskódú fejlesztések, vagy akár a használható tudást összegyűjteni kívánó Wikipédia? Kik azok a cégek (köztük nagyon meglepő nagy nevek is!), akik máris elkezdték ezt a saját üzletükbe átültetni? Pollner kritikája itt.
Mindkét fenti kötet tartalmával lehet, és néha kell is vitatkozni - de szerintem mintkettő 10 pontos alkotás; nem csak a hozzám hasonló internet-őrülteknek.

Harmadik lépcsőben még mindig nem térünk át 100%-ban a sci-fi világára, de jelentős lépést teszünk ebbe az irányba. Természetesen jogosan lehet engem elfogultsággal vádolni, de mindenképpen örülök, hogy tavaly év végén kijött sheenard kollega A láthatatlan város című antológiája. Nem sci-fi, nem is a fantasy valamely ága - picit csipeget innen is, onnan is persze, de alapvetően misztikus történetek gyűjteménye. Ráadásul Budapesten és környékén játszódnak ezek a sztorik. Ami külön érdekessé teszi a dolgot, hogy nem csak úgy általánosságban budapestiek a történetek, hanem nagyon ügyesen bele vannak szőve a valóság szálai közé az események. A szereplők jókora része valós személy, sokukat én is ismerem, úgyhogy külön érdekes volt számomra látni, hogy vajon mennyire tudja Sándor megfogni az ő személyiségüket, és élethűen papírra vetni azokat - jelentem alássan, sikerült. A legjobban Brodé. A valóság és misztikum összemixelése meg annyira jól sikerült, hogy vannak olyan részletek, ahol nekem is találgatnom kell, hogy most akkor mi is ebből az igaz, és mi ebből az írói fantázia.

És akkor végre rátérhetünk a scifire is. 2006-ban totálisan megérdemelten kapta meg a legjobb sci-fi regénynek járó Hugo díjat Robert Charles Wilson, A pörgés című művéért.  A kötetről csak szuperlatívuszokban lehetne beszélni, abban meg egyrészt, annyira nem vagyok jó, másrészt ezt már sokan megtették helyettem - tessék elolvasni például orka kritikáját róla.

Szerencsére azonban hasonlóan forradalmian jó regény magyar tollból is születhet. László Zoltán A keringés című regénye minden bizonnyal az elmúlt évek magyar scifijének az egyik legjobbika. Szintén 10 pontos kategória, kötelező darab. Sayed már írt róla dicshimnuszokat.

Nos, akkor megvoltunk a tavalyi év szerintem 5 legfaszább könyvével, úgyhogy már csak egy dolog maradt hátra: tovább kell adnom a játékba való meghívókat. 5 könyvről volt szó, 5 további ember 5 könyvére leszek kíváncsi.

1. Imádom a Macicsalád blogját, úgyhogy kíváncsi vagyok, hogy ők mit olvastak tavaly.

2. Napi olvasója vagyok pollner médiablogjának, felkérem őt is, hogy akkor nyilatkozzon.

3. Kelt Mac-hívő scifi tudor, valljon ő is.

4. Ha már van blogja is, meg egy regénye bekerült a fenti listába is, mutassa be László Zoltán is a saját legjobbjait

5. A fentiekhez hasonló okokból pedig sheenardnak is színt kell vallania.