Fegyverbe!

Posted by merras on július 3, 2008

Szerencsétlen nyelvészkedésbe fulladt az Amerikai Legfelsőbb Bíróság vitája a szabad fegyverviselés jogáról. SZVSZ, persze. Tragikomikus, hogy egy ilyen kérdés eldöntéséhez nyelvészprofokat kell toborozni, hogy tudományosan magyarázzák meg, hogy mi a frászra is gondolt az a pár bohóc, akik kitalálták az Egybesült Államok alkotmányát. Bocs, Alkotmányát.

Amikor az ember a Nemzet Aranyában látja, hogy le kell nyúlni az Alkotmányt tartalmazó kis papirost, akkor tán még át is érzi, hogy mekkora felemelő érzés lehet egy amcsinak a sacc/kábé 200 éves történelmük egyik legfontosabb dokumentumát látni, tapintani, és mekkora szent dolog is ez számukra. Nem gúnyt akarok űzni ebből a tiszteletből - tényleg jónak tartom, hogy van számukra egy ilyen biztos alap, amire lelkiekben bírnak támaszkodni.

Ugyanakkor 21. századi törvényeket ebből a doksiból levezetni kábé annyira komoly, mintha a magyar parlament az Aranybullára támaszkodna.

Ha józanul végiggondolnák a dolgot az amcsik, akkor rájönnének, hogy bizony hivatásos erőszakszervezetek tagjain kívül (úgymint rendőrség, katonság, maffia) épeszű embernek nincs szüksége saját lőfegyverre. Európa civilizált részein is maximum a füvet legalizálták, a fegyvertartást nem.

Nevezzetek maradinak, de én hiszek abban, hogy az élet az egy szent és értékes dolog - pláne, hogy az elmúlt 27 évben nem kellett temetésekre járnom, míg 2008. júniusára négy is jutott. Nem vagyok elájulva a gondolattól, hogy ennyire megkönnyítjük a világ bármely pontján azt, hogy emberek egymást nyírják ki. Tényleg egészséges dolog az, hogy sok millió ember kezébe leteszünk egy olyan hatalmat, hogy más emberek életét el tudják venni? Többek közt olyanok kezébe, akik annyira józan ítélőképességűek, hogy képesek voltak megválasztani Busht is elnöknek. Másodjára is.

Én tökre elhiszem, hogy amikor az alapító atyák megírták az alkotmányt, akkor fontosnak érezték a szabad fegyverviselés jogát rögzíteni alkotmányos szinten. De homályos történelmi ismereteim alapján az alapító atyák értelmes emberek lehettek, és valószínűleg nem úgy tervezték, hogy minden körülmények között ez a darab papíros lesz az iránymutató.

Akkoriban szükség volt a szabad fegyverviselés jogára, hiszen veszélyesebb világban éltek. Például bármelyik pillanatban szembejöhetett valami köcsög őslakos, aki sérelmezte azt, hogy csak úgy bepofátlankodtak ősei földjére mindenféle sápadtarcúak - tőlük feltétlen meg kellett védeniük magukat a népeknek, ahogy más sápadarcúaktól is, akik meg szimplán csak köcsögök voltak.

A tinik között az nyeri a “kinek a hosszabb a farka” versenyt, akinek coolabb mobiltelefonja van. Fene tudja, én ezzel ki bírok egyezni - inkább, minthogy abból álljon a verseny, hogy kinek coolabb a pisztolya, amivel aztán az osztályfőnök agyvelejét fogja felkenni a plafonra, ha az épp rossz jegyet ad. (OK, túlzásokba esek, meg demagóg is vagyok.) De tény, hogy Európából valahogy ritkábban jönnek olyan hírek, hogy a 15 éves identitás-zavaros, második dackorszakát élő balfasz bement az iskolába, és agyonlőtt 32 embert. Most már az USAból is ritkábban jönnek ilyen hírek, mert már annyi ilyen volt, hogy nem éri el az EU sajtó ingerküszöbét a sztori, max. ha bekerülhet a Guiness Rekordok Könyvébe a Legvéresebb Mészárlás címszó alá.

Visszatérve az alapító atyákra, én szerintem ők eléggé értelmes faszik lehettek ahhoz, hogy a 21. században ne akarjanak ennek a népségnek fegyvert adni a kezébe. Megváltozott a világ azóta, hogy szükségszerű lett volna ez. És én a magam részéről nagyon örülök annak, hogy Európában valahogy nincs hagyománya, kultúrája annak, hogy minden hülyegyerek pisztollyal rohangásszon.

Kés, villa, olló - pisztoly -, gyerek kezébe nem való.

Viszont tök jó, ennek a népnek a kezében van egyben a világ sorsa is. Ha ők elcsesznek valamit, akkor az egész világ szívhat vele.