Ősi szabály az, hogy házinyúlra nem lövünk. Ugyanakkor ősi sport az is, hogy megszegjük a szabályokat - tulajdonképpen a szabályok megszegése az, ami előrehajtja az emberiséget. (Gondoljunk arra, hogy anno komolyan vették azt, hogy a levegőnél nehezebb tárgyak nem repülhetnek a levegőben - akik kitalálták, nyilvánvalóan nem láttak egy darab madarat se; azóta meg már jártunk a világűrben is.)
Tehát, házinyúlra nem lövünk, de ha mégis, akkor érdemes betartani néhány alapszabályt - főleg, ha az Egybesült Államokban akarjuk megszegni ezt a szabályt. (Egyébként sem árt arrafelé szexuáljogi továbbképzésre menni.) Ha ugyanis rosszul célzol, akkor arrafelé igen gyorsan bevágnak egy dutyiba szexuális zaklatásért.
Újabb kiadó próbálja meglovagolni a magánkiadás lehetőségét - print-on-demand szolgáltatóként lépett a piacra az Ad Librum is. A Lilli.hu mellett tehát egy másik társaság is igyekszik a Lulu.com módszerével könyveket kiadni - a Lulu módszeréről egy korábbi bejegyzésemben olvashatsz.
Szeretnénk hozzájárulni a kisközösségek formálódásához, a közművelődés demokratizálásához, a környezetvédelemhez és a szabad szoftverek fejlődéséhez. Az Ad Librum mint vállalkozás több alapelvre támaszkodik. Üzleti modellje a long tail (hosszú farok) népszerű közgazdasági elmélet alapján a könyvkiadás eddig kellően ki nem szolgált szegmensére irányul: azokra a kiadványokra, amelyek kisebb szakmai vagy életmódbeli közösségek számára fontosak. Az új modell új technológiákat igényel mind a könyvnyomtatásban, mind az értékesítésben. Ezek a print-on-demand (igény szerinti nyomtatás) és az onlájn értesítés. A közművelődés demokratizálásán kívül, amely az üzleti modellből következik az Ad Librum több társadalmi elkötelezettséget is felvállal. Ilyenek a nyílt forráskód támogatása és a környezetvédelem.
Írják az oldalukon.
Első ránézésre szimpatikusak, de hát a puding próbája az evés. Annak mindenesetre örülök, hogy több cég is van, amelyik a PODban fantáziát lát, bár szerintem 2-3 hasonló kaliberű cégnél többet nem fog tudni eltartani a magyar piac… inkább csak egyet. Talán.
Ha író lennék, én mindegyik ilyen oldalra felraknám a könyvemet megrendelhetőbe, aztán megnézném, hol fogy jobban.
Ezeknek a szolgáltatásoknak a sikerét ugyanis egy 22-es csapdája dönti el: közösséget kell generálniuk, amely kíváncsi ezekre a könyvekre, és akár napi szinten is hajlandó megnézni, milyen újdonságok vannak; ahhoz azonban, hogy közösség legyen, szükség van könyvekre is - könyvek meg akkor lesznek, ha elegendő író-jelölt gondolja úgy, hogy ezt vagy azt a szolgáltatást ki kellene próbálnia.
Mindegy. Hajrá mindegyik ilyen print-on-demand kiadónak.