Sci-fi zene: Ayreon

Posted by merras on augusztus 27, 2007

Ha már amúgyis elszaporodtak a zenei témájú blogbejegyzések - lásd Annatar múltkori postját vagy épp Chelloveck/Bellerophone komplett blogját -, akkor némi ajánló szinten én is hozzájárulok a dömpinghez. Választottam pedig nem más, mint az Ayreon művésznév mögé rejtőző Arjen Lucassen, akiről őszintén szólva nem sokat tudok, a weboldala felületes átböngészését követően sem.

Ha minden igaz, ő egy holland zenész, afféle mindenes alkat, elég sokféle izén tud játszani. Sok különféle projectje van, amikben vendégszerepelnek mindenféle olyan kevéssé ismert alakok, mint Bruce Dickinson (Iron Maiden), Fabio Lione (Rhapsody), James LaBrie (Dream Theatre), Timo Kotipelto (Stratovarious)… szóval, mindenféle noname együttesek hasonlóan noname frontemberei működnek közre Arjen különböző projectjeiben.

Mint talán kiderült a közreműködők listájából is, elsősorban heavy metál hangzásra számíthatunk az albumain, no nem abból a hörgősebb jellegűből, amit Sziget fesztiválokon lehet a krisnás sátorban hallani, hanem inkább a dallamosabból. (Zenei műfajok meghatározásában mindig is béna voltam, holott zenei általános iskolában kezdtem a pályafutásomat.)

Ayreon néven nem a Universal Migrator című kétlemezes cucc volt tőle az első, viszont nagyjából ez a kedvencem ebben a projectjében. És hogy miért is mondom azt, hogy ez scifi zene lenne?

Hívjuk segítségül olykor kissé identitászavaros, ámde egyik kedvenc bloggerem meghatározásait:

a hangszerelésükre rá lehessen ragasztani a “futurisztikus” címkét,

A heavy metálos hangszerelés szerintem alapvetően megfelel ennek a követelménynek.

keltsen a zenéjük “sci-fi hangulatot” a hallgatóban (elég szubjektív kritérium),

Szerintem az Ayreon zenékre ezt akár objektíve is rá lehetne húzni

legyen az előadó sci-fi kedvelő, és ez érződjék is a dalain,

Abszolút stimmel! A Universal Migrator esetében pl. nem lehet letagadni, hogy a Bradbury-féle Marsbéli krónikák a szerző egyik kedvenc olvasmánya lehet.
a dalszöveg vagy a videoklip legyen összefüggésbe hozható a tudományos fantasztikummal.

Itt a komplett dupla album egy sci-fi történetet mesél el zenei eszközökkel, jól.

Az első rész a The Dream Sequencer címet viseli - egy eszköz nevét, amit 100 évvel a Földet elpusztító háború után használ a főhős. Aki nem mellékesen a háborút a Marsról figyelő néhány telepes utolsó képviselője. A Dream Sequencer segítségével a telepesek képesek voltak hipnotikus úton visszautazni a gyermekkorukba, vagy épp akár előző életeikbe. Az utolsó telepes látomásait hallhatjuk - ahogy végigutazik a 2084-es esztendőbe, a holdaszállás idejébe… egészen odáig, míg kiderül: ő volt az első ember a Földön.

A második részben, a Flight of the Migrator címűben azonban még ennél is messzebre megy: az Univerzum keletkezése előtti időkbe…
Ütős kis számokat hallgathatunk végig mindkét albumon, és persze érdemes beszerezni az egyéb munkáit is a zenésznek. Vannak egyéb projectjei is amúgy, az egyik pl. a sokat ígérő Star One névre hallgat, ami szintén bevallottan scifis munka.

A Universal Migrator első négy száma egyébként meghallgatható az SF WIW-es profilomban. (Bal oldalt van egy music box, csak indítsd el.)