Globálkocsma - megbízhatatlan lenne a net?
Posted by merras on június 25, 2007
Tegnap este volt egy érdekes vitánk Sheenarddal, aminek keretében kifejtette, az internet egy abszolút megbízhatatlan forrás, ha például tudományos tényeket akarnánk keresgélni rajta. Válaszul hangzott el arra a felvetésemre, mely szerint néhány évtized múlva nem nagyon fognak szakkönyveket kiadni, hiszen netről a szakmai anyagok is kényelmesebben, gyorsabban hozzáférhetők, és ráadásul sokkal frissebbek is az információk.
Szerinte viszont annyi baromság van a neten (többek között a web 2.0 hatására is), hogy a net leginkább egy globális méretű kocsmára hajaz inkább, ahol hozzánemértő emberek osztják az észt - épp ezért sosem lesz belőle megbízható információforrás. Ezért mindig is meg lesz az értéke annak, ha valami papíralapon jön ki - az sokkal megbízhatóbb lesz.
Generációs vita ez, minden kétséget kizáróan, ami időről-időre le szokott zajlani a nettel kapcsolatban.
Az tény és való, hogy rengeteg orbitális baromságot találhatunk az interneten - de ez nem azt jelenti, hogy a net lenne megbízhatatlan. Az emberek azok, akik ezt kitermelik - éppen úgy kitermelnék ezeket a baromságokat, ha nem lenne net. A neten található információt szűrni kell, és mindenkinek az egyéni felelőssége, hogy mennyire alaposan szűri meg az információkat, amiket fogyaszt.
Éppen úgy, ahogy az offline életben is.
Ha feje tetejére akarom állítani a dolgot, akkor mondhatnám azt, hogy a nyomtatott média megbízhatatlan. Elég csak körbenézni egy újságosnál - tele van baromságokkal a polc. Egy National Geographicre jut 20 db bulvárizé, mint amilyen a Blikk is, amik nettó hülyeséggel van tele. Mondhatnám azt, hogy ez hozza el a nyomtatott média halálát, hiszen olyan könnyen tele lehet szemetelni a közéletet megbízhatatlan információkkal.
Tévednék, ha ezt mondanám? Hát persze.
Amikor az újságosnál járok, akkor ugyanis választanom kell, hogy melyik újságot emelem le a polcról - melyik lap tartalmában bízok meg annyira, hogy olvasásra méltatom. Ha tudományos hírekre vagyok kiéhezve, akkor a Blikkből akarok-e tájékozódni, vagy inkább National Geographic színvonalú újságból.
Több helyen hallottam már, hogy a nyomtatott sajtó azért jobb, mint a netes, merthogy ott alaposabban ellenőrzik az információkat, átmegy egy szerkesztői szűrőn - nos, erre jó cáfolat volt a pár hónapja kirobbantott médiahack. Körbejárta a fél magyar sajtót az a hír, mely szerint Kongóban magyar törzset fedeztek fel. Zsír. De jöhetnék azzal az egy-két éve készült felméréssel is, mely szerint az egyébként megbízhatatlannak tartott Wikipédiában kb. ugyanannyi hiba található, mint az Encyclopedia Britannicaban.
A net nem globálkocsma, hanem virtuális város: megvannak a maga játszóterei (online játékok), megvannak a maga kávéházai és kocsmái (fórumok), megvannak a maga egyetemei - például tudományos honlapok. Ahogy offlineban, úgy onlineban is az én felelősségem az, hogy egy talponállóban kérdezgetek egy részeg segget a feketelyukak elméletéről (és elhiszem-e neki!), vagy inkább elzarándokolok egy egyetemre, és valami elismert professzorral próbálok szóba elegyedni.
A web nem több, nem kevesebb a megbízhatóság szempontjából, mint a való élet leképezése.
Ugyanúgy, ahogy az offline világot tele lehet szórni nettó hülyeséggel, ugyanúgy lehet a webes világot is. A befogadón múlik, hogy mennyire szűri hatásosan ezt a hülyeséget.
A papíralapú információval több gond is van. Egyrészt, az átfutási idő - a gyártás miatt lassabban jut el az olvasóhoz, mintha ugyanez neten érkezne: ezzel szív jelenleg is a legtöbb napilap, néhány kivételtől eltekintve. Másrészt, ha mégis sikerül valami hibás infót rányomtatni a lapra, azt macerásabb javítani. Harmadrészt, megbízhatósági szempontból semmivel sem jelent többet az, ha papírra van valami nyomtatva. Például azért sem, mert a technika fejlődésével a nyomdai munkálatok is olcsóbbá váltak, tehát ha valaki marhasággal akarja megszórni a világot, akkor lesz rá lehetősége.
Ami miatt esetleg jobban hiszünk pl. a Naturenek, mint a Wikipediának, az nem a hordozó közegnek szól. Hanem annak, hogy mik a szerkesztésbeli eltérések. A bizalom a háttérben álló teamnek szól vagy nem szól. Ha a Nature azt mondaná, hogy többet nincs papíralapú újság, hanem a neten publikálunk ezentúl, attól még nem változna meg a hozzáállásunk a közölt anyagokhoz; nem tekintenénk gyanakodva rájuk - feltéve, ha megmaradnak a jelenlegi szerkesztési elvek, amik alapján publikálnak egy anyagot.
Ezzel a posttal persze pusztán a spanyolviaszt találtam fel - sokszor, sok helyen lezajlottak már ugyanezek a viták. De talán egy scifi blogban is helye van, ha megpróbálunk a jövőbe tekinteni, és kitalálni, milyen lesz a világ 10-20-100 év múlva…
Mikor elkezdtem olvasni a neten, az volt az első fontos dolog amire rájöttem, hogy jó, nagyon jó dolog ez, meg sok mindenhez hozzájutok, amihez eddig nem, de csak nem tudom elalvás előtt becipelni a hálószobába az olvasnivalót, mint eddig a könyvet. Az ujság is szerintem van, volt(legalábbis mióta kitalálták) és lesz, mert a laptopot nem olyan kényelmes szétteregetni a wc-n, mint a napilapokat és a sportujságot.
És hogy a NG mennyire tudományos, hm… ha már csak azokat a részeket emlitem, ahol magyarul beszél, és horvátul van feliratozva… ott is különbözik. És nem csak a szövegben, hanem az adatokban is.
Mint mindig, az igazság kettőtök között va
A net jelenleg egy szemétdomb, vagy ahogy sheenard mondta, kocsma. Merthogy professzorok is szoktak kocsmába járni és ők is mondanak hülyeséget. Kit érdekel, úgyis csak egy kocsma. Egy professzor is meggondolja, hogy mit közöl a natgeonak, de hogy mit ír egy fórumba, azt már nem biztos.
Viszont az írásos anyag már akár a megjelenés pillanatában is elavult lehet.
Tehát a probléma:
1p. a net megbízhatatlan, nincsenek szerkesztők, minőségbiztosítás.
2p. a papír lassú és egyre közeledik a legrövidebb átfutási időhöz, ugrásszerű gyorsulás nem várható.
Lehetőségek:
2m. Úgy gondolom amíg farostokból készült vékony lapra kennek festéket, a nyomdaipar nem képes áttörésre.
1m. megfelelő értékelési és hitelesítési rendszerrel megoldható lenne a netes publikációk legtöbb, ilyen térű problémája. Viszont felmerül egy másik is. Amíg a natgeo vagy a sciam szerkesztője egy kézzelfogható személy, lehet vele találkozni is, van arca, addig a neten ez nehezen követhető - midezt a személyiségi jogokra hivatkozva. Amíg valaki nem vállalja fel a személyazonosságát, egy szava sem lehet azokra, akik nem bíznak meg a nickjében.
kissg: a második megoldási pontodnál visszakanyarodtunk ahhoz a pár hetes vitához, ami a nick vs. valódi név kérdésköréhez köthető. Például, az én blogbejegyzéseim hitelesebbnek tekinthetők-e akkor, ha nem Merrasként, hanem Miyazaki Junként írom alá őket? És most ne magadból indulj ki, csak azért, mert ismerjük egymást személyesen - ha nem ismernél, jelentene a névkérdés bármit?
A Merras név, nagy szavakat használva olyan, mint egy brand: aki egy ideje olvassa a bejegyzéseimet, abban azért nagyjából kialakult egy kép arról, hogy mit szeretek, mivel lehet felhúzni, mik a visszatérő témáim, etc. Ugyanezt megtehettem volna persze az igazi nevemmel is - de ha a Miyazaki Junt használnám “brandként”, az egy fikacnyi előnyt sem jelentene.
Ugyanez van a tudományos publikációkkal is. Az átlagolvasó rohadtul nem fogja megjegyezni annak a tudósnak a nevét, aki mostanság kijött azzal az elmélettel, hogy nincsenek is fekete lyukak, inkább fekete csillagok vannak, amik közelállnak a feketelyukká való összeomláshoz, de sosem jutnak el a feketelyuk állapotba. Akkor meg tökmindegy, Mr. Blackholenak hívják, John Smithnek hívják, vagy Tanmay Vachaspati a becsületes neve. (Igen így hívják, és igen, mielőtt leírtam volna a nevét, utána kellett vadásznom.)
A Nature, a National Geographic vagy bármelyik egyéb komoly tudomány lap sem más, mint egy brand - a legtöbb olvasó azért hisz nekik, mert az évek során kialakítottak maguknak egy pozitív PRt. Igen, az átlagolvasó hisz nekik, de egyébként a megfelelő tudományos képzettségek híján nem is tehet mást.
Semmi nem akadályozza meg ezeket a tudományos lapokat, hogy interneten ugyanígy kialakítsák maguknak a hitelességnek ezt az auráját. Mitöbb, még könnyebb dolguk is van.
Kiragadok szavakat a hozzászólásodból, bocs:
“…aki…egy ideje…nagyjából kialakult…”
És aki nem olvassa már egy ideje? Abban milyen kép alakul ki rólad, honnan fogja tudni, hogy mennyire bízzon a véleményedben? Nézzen utána? Keresse ki a régi hozzászólásaidat? Ugye nem gondolod, hogy ennyi időt rádszánnak? Ahhoz minimum egy feketelyukas tételt kéne írnod.
Márpedig egy csomóan vannak, akik nem olvasnak téged egy ideje és valószínűleg nem fogsz tételeket publikálni.
Őket hogy győzöd meg arról, hogy érdemes neked hinni?
Vagy - tökéletes képtelenség, de a vita kedvéért tegyük fel - hogy fogod meggyőzni az embereket, hogy bízzanak a véleményemben, vagy éppen - sokkal valószínűbb
- ne higyjenek nekem? Segítesz meghatározni az azonosítóm mögött álló ember képét, kialakítani a bizalmat? Vagy azt mondod, hogy az én dolgom? Csakhogy portálszerkesztő vagy (vagy mijafene), a te dolgod, hogy a látogatóid minél könnyebben eligazodjanak a közösségben.
Ha mondjuk a natgeo szerkesztője lennél, egyszerű dolgod lenne, eleve bíznának benned és az általad megjelentetett cikkekben. De nem a többi olvasóban. Márpedig egyre fontosabb szerepet kapnak a hozzászólások. Nagy web2rajongó vagy(akármit jelentsen is), el tudsz képzelni egy olyan portált, ahol nem szólhatsz hozzá a cikkekhez? Mint szerkesztő, nem fog el kényelmetlen érzés, hogy minden hozzászóló minősítés nélkül publikálhat a honlapodon?
Valamilyen megoldás kell a minőség biztosítására, mert az “egy ideig olvasnak és nagyjából majd kialakul valamilyen kép” hozzáállás nem nagyon tartható. Ha mindenki az igazi nevét (még jobb a személyi szám lenne
) használná, sokaknak eleve meg lenne a hitelük. Én sem szeretnék magamról a szükségesnél több információt kiadni. Sokkal jobb lenne, ha néhány mutatóval (nem zászlós, segédfedélzetsikáló, stb-re gondolok) jellemezhetnének. Viszont amíg ez nincs, odaállok a nickem mögé, hogy a találgatásoknak, a bizonytalanságnak minél kevesebb teret engedjek.
Ilyenkor sosem tudom, hogy 1.akkora hülyeséget írtam, hogy senki nem tartja méltónak a válaszra, 2.mindenkit felidegesítettem és inkább elkerülnek, 3.igazam volt és nincs értelme tovább vitatkozni, vagy 4.senkit nem érdekel a téma.
Akkora hülyeséget írtál, hogy senki nem tudja, hogyan lehetne rá válaszolni anélkül, hogy brutálisan földbe ne döngöljön Téged.
Neeem, egyébként, csak hosszas / kifejtős választ igényel, amire nem volt agykapacitásom.
Amúgy, hogy legyen Neked tartalék muníciód:
http://mediablog.hvg.hu/20076281.aspx
Meg hogy azon lendülettel el is vegyük tőled a muníciót:
http://mediablog.hvg.hu/2007629.aspx
Átfutottam őket. Azt hiszem kicsit jobban utánajárok a témának és akkor összemérhetjük a vitorláink méretét
Add A Comment