Blikk sztorik

Posted by merras on május 11, 2007

Csetelek épp az egyik barátommal, aki hivatásos fotós. Meséli, hogy ha épp egy Blikkes újságíró van a közelben, azt általában szokás szivatni a többi sajtós részéről. Pl. volt egy fotósnak egy beszólása, mely szerint “nálunk a képaláírások hosszabbak, mint amit nálatok cikknek szokás nevezni.”

Van korrektor ismerős a Blikknél, ő ezt az állítást izomból tudná cáfolni. Sokkal egyszerűbb lenne az élete, ha igaza lenne a fenti fotósnak, azonban sajnos nem.

Az egy dolog, amikor a mindenttudó Blikkes cikkíró váltig ragaszkodik ahhoz, hogy márpedig a korrektor a hülye, és a delfinek igenis halak - micsoda baromság, hogy emlős lenne.

Node amikor a korrektorok nem bírják kibogozni egy cikk értelmét, merthogy nemhogy egy értelmes mondat, de egy jól leírt szó sincs az anyagban… és ilyenkor a korrektor ismerős általában felszívja magát, és közvetlen stílusban, kertelés nélkül szokta megkérdezni a tisztelt írót, hogy akkor most mi is van. Kivéve ebben az esetben, mert útját állja a szerkesztő: most légyszi, hagyd ki ezt a kört.

Miért? - kérdi a korrektor, kezében a totálisan értelmetlen és érthetetlen anyag nyomtatott manifesztációjával.

Mire a válasz:

Mert a cikkíró az valakinek a valakije, és mert diszlexiás és diszgráfiás.

Viszont a Blikk mostani plakátkampánya az király, biztos, hogy valami külsős reklámkreatív tervezte a dolgot.