Ami a toplistámból kimaradt
Posted by merras on június 16, 2007
Mivel már nem változtathatok a szavazataimon, ezért külön postban említem meg azt a három sorozatot, amit temporális amnéziámnál fogva egész egyszerűen elfelejtettem jelölni a Nagy Nyári SF Toplista tévés fordulójába. Pedig nagyon ott vannak, irtózatosan megérdemelnék.
Az egyik a Bradbury Marsbéli krónikák kötetéből forgatott tévésorozat. Nem tudom már, hogy tényleg jók voltak-e ezek a feldolgozások, nagyon régen, még gyerekként láttam a cuccot - akkor megfogott a dolog, és akkor még nem olvastam a kötetet sem. (Évekkel később került a kezembe a Marsbéli krónikák, és akkor derengett fel, hogy juhhú, én ezt tévében láttam!)
A másik két sorozat pedig Twilight Zone (Alkonyzóna) és az Outer Limits (Végtelen határok), amiknek feltétlenül szerepelniük kellett volna a listámon. Mindkettő azért, mert ragyogó epizódokból állt - és egyik sem egy összefüggő tévésorozat. Ha a tévésorozatokat, mint a Babylon 5 egy regénynek, regényciklusnak tekintjük, akkor ez a kettő egy novelláskötet, antológia. Sok-sok apró, elgondolkodtató, érdekes történettel. Egyszer, talán orkának mondtam egy SFportalos sörözésen, hogy imádom az ilyen összefüggő, hosszú sorozatokat, mint amilyen a B5 vagy a BSG vagy a Heroes - de ugyanakkor hiányolom az ilyen “összefüggéstelen”, különálló epizódokból álló sorozatokat, mint amilyen az Outer Limits is volt. Ahol egy rész egy darab komplett, lezárt történet, ami ilyen minőségében is üt.
Remélem, hogy ennek a postnak a nyomán valaki a saját listájának a megírása közben a homlokára csap, hogy “hűűűű, ezeket ki ne felejtsem!”, és így mégis része lehet a toplista játéknak.


Ezek nekem is eszembe jutottak, de nem ismerem annyira őket, csak a Marsbélit könyvben, és maradtam a szórakoztató vonalon.
Egy-két éve volt a Marsbéli krónikák valamelyik adón (M1 vagy Duna), és akkor megnézegettem, amit el tudtam csípni belőle. Mai szemmel kissé lassú és nehézkes, de abszolút hozza azt a borongós hangulatot, mint a könyv, bár a sztori sokmindenben eltér attól. Jobban össze vannak fűzve a történetek, mivel van egy főszereplő, aki mindig része az eseményeknek.
Add A Comment